A 2020/2021-es színházi évad ajánlata
Tamási Áron – Szarka Gyula:
Ördögölő Józsiás
– zenés tündérjáték két részben –
A színjáték igazi tündérmese. A főhős – Ördögölő Józsiás – eposzi jelzőket idéző említőneve magában hordozza szinte az egész történetet: maga is a pokoli és az ideálisan jó, a démoni és az angyali erők örök küzdelmét jelképezi. Nem más ez a játék, mint a szegény legény győzelme eszessége, testi-lelki ereje révén a pokol urai felett. Ezt tetézi boldogsága a kedvesével, Jázminával – az édenükbe tolakodók, az ország dolgát hátráltatók viszont lelepleződnek, halállal lakolnak vagy kiűzetnek az országból, mert ezt kívánja a nép: a tisztesség, a fény, a remény őrizője.
Tamási Áron üzenete a ma emberének is újult erővel szól: az emberi lélekben – ha csak egy szikrája létezik is a tisztességnek – az eszményi jóra való hajlandóság szeretne érvényesülni.
Szereplők:
További szereplők:
Alkotótársak:
A Forrás Színház, a Soproni Petőfi Színház, a Zentai Magyar Kamaraszínház és a Komáromi Jókai Színház előadása
Tücsöklakodalom
mesekoncert
Az idén 35 éves Ghymes tagjai – az élen Szarka Gyulával – szinte a kezdetektől fogva írnak kifejezetten gyermekeknek szánt népdalfeldolgozásokat, rendszeresen adnak gyerekkoncerteket. A mostani műsorban nem csupán a zene lesz főszerepben, hanem a gyermek közönség végigkövetheti a két tücsök szereplőt, amint vendégeket hívnak egy hagyományos lakodalomba. Közben mindent együtt énekelhetnek velük és a tücsökzenekarral – és még a két tücsök életében is nagy fordulat következik be…
Szereplők:
Tücsöknyoszolyólány – Molnár Anikó
Tücsökvőfély – Papp Attila
Zenekar: Szarka Gyula (ének, gitár), Nagy Szabolcs (ének, billentyűs hangszerek), Jelasity Péter (szaxofon, furulya), Varjú Attila (ütőhangszerek)
Zeneszerző: Szarka Gyula (Kossuth-díjas)
A jelenetek írója, dramaturg: Németh Ervin
Koreográfus: Sipos Ferenc
Jelmez: Szélyes Andrea
Díszlet: Pataki András
Fényterv: Kovács Ferenc (Magyar Teátrum díjas)
Rendező: Pataki András (Jászai-díjas)
Az előadás a Forrás Színház, a Soproni Petőfi Színház, a Váci Dunakanyar Színház, a kaposvári Csiky Gergely Színház, a Pesti Magyar Színház és a Komáromi Jókai Színház együttműködésében jött létre.
Sík Sándor:
István király
-tragédia-
1038-ban vagyunk. Nagyboldogasszony ünnepére készül Székesfehérvár. Ez a király utolsó napja. A polgárháború küszöbén áll az ország. Egy monumentális uralkodó szembenéz egész életművének kárba veszésével. István tette történelmi távlatból nézve a Vazul unoka, Szent László sorsán keresztül új fénytörésbe kerül.
A keresztény–magyar azonosság- és küldetéstudatról a király ezt mondja a drámában: „Lám, lám! Vazul meg azt veti szememre, hogy a keresztény ölte meg bennem a magyart. Ti nem értitek, hogy ez a kettő nem kettő, hanem egy. De eggyé kell lennie, mert meghalunk, ha eggyé nem lesz.”
Sík Sándor örök érvényű műve életünk talán legfontosabb kérdéseiről szól: kik vagyunk, honnan jöttünk, hol a helyünk a világban.
Szereposztás:
István Boráros Imre (Kossuth- díjas)
Gizella Rudolf Teréz
Vazul Tóth Tibor (Jászai- díjas)/ Kovács Frigyes (Jászai- díjas)
Gyöngy Szőcs Erika
Orseolo Péter Savanyu Gergely
Aba Sámuel Wischer Johann/ Nagy Gábor
Sebös Marosszéki Tamás
Anasztáz Farkas Tamás
Buda úr Major Zsolt
Szalók úr Kovács Frigyes (Jászai- díjas)/ Wischer Johann
Gotthárd lovag Orbók Áron
Sámán Kósa Zsolt
Díszlet Pataki András
Jelmez Húros Annamária
Ügyelő Horváth Dávid
Súgó Szele Júlia Lívia
Rendező Pataki András (Jászai-díjas)
A Forrás Színház, a Soproni Petőfi Színház, a Komáromi Jókai Színház és a Zentai Magyar Kamaraszínház előadása
KÖVEK
zenés tanjáték
Egy krimi kamaszokról kamaszoknak.
Az előadás – ausztrál eredetiből Békés Pál fordítását felhasználva – megtörtént esetet dolgoz fel, s két kallódó srác céltalannak látszó világába vezet el bennünket. A fiúk – kalandra vágyva – unalmukban köveket hajigálnak egy felüljáróról az autópályára, s „telitalálatuk” egy családapa halálát okozza. A színházi játék formája – a játszó személyek izgalmas átalakulásai más-más szereplővé – megkerülhetetlenné teszi, hogy a diák nézők mintegy a fiúk szerepébe lépve szembesüljenek felelőtlen tettük súlyos következményeivel.
Játsszák:
Molnár Anikó, Papp Attila
Rendezte: Molnár Anikó
Németh Ervin
Mindörökké Júlia
színpadi játék
A tudatunkban igen egyoldalú kép él Szendrey Júliáról: olyan nőalaké, aki hálátlanul, de pontosan teljesíti be a Szeptember végén című Petőfi vers látomásos jóslatát az eldobott özvegyi fátyolról. Pedig 1850 tavaszán maga Júlia is följegyez a naplójába néhány sort: „Élni akarok, meg akarom kísérteni a boldogság nélküli életet. […] Mi áron? Mi következéssel? Jaj nekem! és ezerszer jaj!” Az eredeti szövegekből építkező színpadi játék ennek a fényből az árnyékba zuhanó életútnak – az elmagányosodás, a kitaszítottsággal együtt járó önvád, s ugyanakkor a lelki gazdagodás és kiteljesülés útjának – a foglalata.
Szereplők:
Szendrey Júlia – Molnár Anikó
Petőfi Sándor – Papp Attila
Rendező: Pataki András (Jászai-díjas)
Silentio transeo – tiltott irodalom
-Pódium műsor Márai Sándor, Hamvas Béla, Wass Albert, Nyírő József, Herczeg Ferenc, Tormay Cécile és Utassy József műveiből
Előadják: Papp Attila, Molnár Anikó
Rendező: Pataki András (Jászai-díjas)
A Forrás Színház előadása
Katona Imre
A zuhanás második pillanata
álomjáték
Naponta, amikor ébredünk, a tegnap folytatását érezzük a mában, miközben a jövő váratlan és kiszámíthatatlan irányai már itt munkálnak a jelenben – annak ellenére is, hogy azt észre sem vesszük. Előadásunk e láthatatlan történéseket igyekszik feltárni a képtelenség, a képzelet és a mulatságos abszurdum eszközeivel. Létrehozva e játékos látomást, melyben jövő és múlt, valós és valótlan keveredik rapszodikus módon – gondolatébresztő és szórakoztató kalandra invitálva a nézőt.
Játsszák:
Papp Attila, Molnár Anikó, Major Zsolt, Szőcs Erika, Marosszéki Tamás
Zene: Varga Gábor
Díszlet, jelmez, rendező: Katona Imre
A Forrás Színház fennállásának 35. évfordulója tiszteletére létrehozott díszelőadás.
Sławomir Mrożek
Emigránsok
A darab a rendszerváltás előtti Európában, kelet-európai vendégmunkások németországi mindennapjaiba enged betekintést. A mű – a megírása óta eltelt évtizedek múltán – a látszólag egységesült Európában olyan megközelítésekben is értelmezhető, melyekre korábban nem is gondoltunk, számos szempontból fájdalmasabban igaz, mint valaha. A dráma túlmutat a mindennapjainkat átható, a világ jelenlegi egyik legnagyobb problémáját jelentő migrációs kérdésen. A játék alapját az egységesült Európában zajló belső emigráció adja: ha Európa valóban az otthonunk, hogy lehetünk otthon emigránsok? Hogy lehetünk otthon idegenek? Tényleg otthonunk-e Európa, ha idegenek vagyunk benne?
Játsszák:
A. A. – Kis Domonkos Márk (Jászai-díjas)
X. X. – Gál Tamás (Jászai-díjas)
Díszlet–jelmez: Gyarmathy Ágnes (Munkácsy-díjas)
Fény: Kovács Ferenc (Magyar Teátrum díjas)
Rendező: Pataki András (Jászai-díjas)
A Forrás Színház, a Soproni Petőfi Színház és a Váci Dunakanyar Színház koprodukciója.