A 2022/2023-as színházi évad ajánlata
Tamási Áron – Szarka Gyula:
Ördögölő Józsiás
– zenés tündérjáték két részben –
A színjáték igazi tündérmese. A főhős – Ördögölő Józsiás – eposzi jelzőket idéző említőneve magában hordozza szinte az egész történetet: maga is a pokoli és az ideálisan jó, a démoni és az angyali erők örök küzdelmét jelképezi. Nem más ez a játék, mint a szegény legény győzelme eszessége, testi-lelki ereje révén a pokol urai felett. Ezt tetézi boldogsága a kedvesével, Jázminával – az édenükbe tolakodók, az ország dolgát hátráltatók viszont lelepleződnek, halállal lakolnak vagy kiűzetnek az országból, mert ezt kívánja a nép: a tisztesség, a fény, a remény őrizője.
Tamási Áron üzenete a ma emberének is újult erővel szól: az emberi lélekben – ha csak egy szikrája létezik is a tisztességnek – az eszményi jóra való hajlandóság szeretne érvényesülni.
Szereplők:
További szereplők:
Alkotótársak:
A Forrás Színház, a Soproni Petőfi Színház, a Zentai Magyar Kamaraszínház és a Komáromi Jókai Színház előadása
Tücsöklakodalom
mesekoncert
Az idén 35 éves Ghymes tagjai – az élen Szarka Gyulával – szinte a kezdetektől fogva írnak kifejezetten gyermekeknek szánt népdalfeldolgozásokat, rendszeresen adnak gyerekkoncerteket. A mostani műsorban nem csupán a zene lesz főszerepben, hanem a gyermek közönség végigkövetheti a két tücsök szereplőt, amint vendégeket hívnak egy hagyományos lakodalomba. Közben mindent együtt énekelhetnek velük és a tücsökzenekarral – és még a két tücsök életében is nagy fordulat következik be…
Szereplők:
Tücsöknyoszolyólány – Molnár Anikó
Tücsökvőfély – Papp Attila
Zenekar: Szarka Gyula (ének, gitár), Nagy Szabolcs (ének, billentyűs hangszerek), Jelasity Péter (szaxofon, furulya), Varjú Attila (ütőhangszerek)
Zeneszerző: Szarka Gyula (Kossuth-díjas)
A jelenetek írója, dramaturg: Németh Ervin
Koreográfus: Sipos Ferenc
Jelmez: Szélyes Andrea
Díszlet: Pataki András
Fényterv: Kovács Ferenc (Magyar Teátrum díjas)
Rendező: Pataki András (Jászai-díjas)
Az előadás a Forrás Színház, a Soproni Petőfi Színház, a Váci Dunakanyar Színház, a kaposvári Csiky Gergely Színház, a Pesti Magyar Színház és a Komáromi Jókai Színház együttműködésében jött létre.
Sík Sándor:
István király
-tragédia-
1038-ban vagyunk. Nagyboldogasszony ünnepére készül Székesfehérvár. Ez a király utolsó napja. A polgárháború küszöbén áll az ország. Egy monumentális uralkodó szembenéz egész életművének kárba veszésével. István tette történelmi távlatból nézve a Vazul unoka, Szent László sorsán keresztül új fénytörésbe kerül.
A keresztény–magyar azonosság- és küldetéstudatról a király ezt mondja a drámában: „Lám, lám! Vazul meg azt veti szememre, hogy a keresztény ölte meg bennem a magyart. Ti nem értitek, hogy ez a kettő nem kettő, hanem egy. De eggyé kell lennie, mert meghalunk, ha eggyé nem lesz.”
Sík Sándor örök érvényű műve életünk talán legfontosabb kérdéseiről szól: kik vagyunk, honnan jöttünk, hol a helyünk a világban.
Szereposztás:
István Boráros Imre (Kossuth- díjas)
Gizella Rudolf Teréz
Vazul Tóth Tibor (Jászai- díjas)/ Kovács Frigyes (Jászai- díjas)
Gyöngy Szőcs Erika
Orseolo Péter Savanyu Gergely
Aba Sámuel Wischer Johann/ Nagy Gábor
Sebös Marosszéki Tamás
Anasztáz Farkas Tamás
Buda úr Major Zsolt
Szalók úr Kovács Frigyes (Jászai- díjas)/ Wischer Johann
Gotthárd lovag Orbók Áron
Sámán Kósa Zsolt
Díszlet Pataki András
Jelmez Húros Annamária
Ügyelő Horváth Dávid
Súgó Szele Júlia Lívia
Rendező Pataki András (Jászai-díjas)
A Forrás Színház, a Soproni Petőfi Színház, a Komáromi Jókai Színház és a Zentai Magyar Kamaraszínház előadása
KÖVEK
zenés tanjáték
Egy krimi kamaszokról kamaszoknak.
Az előadás – ausztrál eredetiből Békés Pál fordítását felhasználva – megtörtént esetet dolgoz fel, s két kallódó srác céltalannak látszó világába vezet el bennünket. A fiúk – kalandra vágyva – unalmukban köveket hajigálnak egy felüljáróról az autópályára, s „telitalálatuk” egy családapa halálát okozza. A színházi játék formája – a játszó személyek izgalmas átalakulásai más-más szereplővé – megkerülhetetlenné teszi, hogy a diák nézők mintegy a fiúk szerepébe lépve szembesüljenek felelőtlen tettük súlyos következményeivel.
Játsszák:
Molnár Anikó, Papp Attila
Rendezte: Molnár Anikó
Németh Ervin
Mindörökké Júlia
színpadi játék
A tudatunkban igen egyoldalú kép él Szendrey Júliáról: olyan nőalaké, aki hálátlanul, de pontosan teljesíti be a Szeptember végén című Petőfi vers látomásos jóslatát az eldobott özvegyi fátyolról. Pedig 1850 tavaszán maga Júlia is följegyez a naplójába néhány sort: „Élni akarok, meg akarom kísérteni a boldogság nélküli életet. […] Mi áron? Mi következéssel? Jaj nekem! és ezerszer jaj!” Az eredeti szövegekből építkező színpadi játék ennek a fényből az árnyékba zuhanó életútnak – az elmagányosodás, a kitaszítottsággal együtt járó önvád, s ugyanakkor a lelki gazdagodás és kiteljesülés útjának – a foglalata.
Szereplők:
Szendrey Júlia – Molnár Anikó
Petőfi Sándor – Papp Attila
Rendező: Pataki András (Jászai-díjas)
Silentio transeo – tiltott irodalom
-Pódium műsor Márai Sándor, Hamvas Béla, Wass Albert, Nyírő József, Herczeg Ferenc, Tormay Cécile és Utassy József műveiből
Előadják: Papp Attila, Molnár Anikó
Rendező: Pataki András (Jászai-díjas)
A Forrás Színház előadása
Fazekas Mihály
Lúdas Matyi
mesejáték
Jól tudjuk mindahányan, avatott mesehallgatók és olvasók, milyen igaztalan sérelem éri Matyit, amelyért mindenképp meg akar fizetni. Ám ezt nem dúvad Döbrögi módjára, önbíráskodva teszi, nem! Felülkerekedik saját léhaságán, s képes előbb a maga rossz természetét legyőzni, hogy a végén igazságának is érvényt szerezzen. Ha valamit, ezt lenne igazán jó eltanulni tőle…
Alkotótársak:
Carlo Goldoni:
Arlecchino, avagy a két úr szolgája
– komédia két részben –
A színészek elkalauzolják a nézőket Velence csodálatos világába, ahol természetesen felbukkannak egy itáliai bohózat jellegzetes figurái, a bajbajutott és sorsüldözött szerelmesekkel együtt. A sok kacagtató galiba, cselvetés és személycsere után pedig természetesen minden jóra fordul.
Játszák: Papp Attila, Molnár Anikó, Savanyu Gergely, Marosszéki Tamás, Szőcs Erika, Major Zsolt, Dévai Zoltán, Papp Gyula, Verebes Judit, Papp Arnold, Szilágyi Áron, Virág György
Rendező: Katona Imre
A Forrás Színház és a Zentai Magyar Kamaraszínház előadása
Sławomir Mrożek
Emigránsok
A darab a rendszerváltás előtti Európában, kelet-európai vendégmunkások németországi mindennapjaiba enged betekintést. A mű – a megírása óta eltelt évtizedek múltán – a látszólag egységesült Európában olyan megközelítésekben is értelmezhető, melyekre korábban nem is gondoltunk, számos szempontból fájdalmasabban igaz, mint valaha. A dráma túlmutat a mindennapjainkat átható, a világ jelenlegi egyik legnagyobb problémáját jelentő migrációs kérdésen. A játék alapját az egységesült Európában zajló belső emigráció adja: ha Európa valóban az otthonunk, hogy lehetünk otthon emigránsok? Hogy lehetünk otthon idegenek? Tényleg otthonunk-e Európa, ha idegenek vagyunk benne?
Játsszák:
A. A. – Kis Domonkos Márk (Jászai-díjas)
X. X. – Gál Tamás (Jászai-díjas)
Díszlet–jelmez: Gyarmathy Ágnes (Munkácsy-díjas)
Fény: Kovács Ferenc (Magyar Teátrum díjas)
Rendező: Pataki András (Jászai-díjas)
A Forrás Színház, a Soproni Petőfi Színház és a Váci Dunakanyar Színház koprodukciója.