A 2023/2024-as színházi évad ajánlata
Tavaszi álom – Lehárral az operett szárnyán (új bemutató)
– operettgála
Lehár-gála németül és magyarul A víg özvegytől a Cigányszerelemig
Nagyszabású Lehár-gálaesttel készül a Forrás Színház a műfaj szerelmeseinek. Benedekffy Katalin operaénekes szervezésében, neves szólistákkal, a Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekarral, a Sopron Balett közreműködésével német és magyar nyelven is.
Benedekffy Katalin az elmúlt években játszott, énekelt a Soproni Petőfi Színházban A víg özvegy nagy sikerű operettben és a Stabat Mater című összművészeti táncműben. Ezért is örült annak, hogy Pataki András felkérte, állítson össze egy olyan műsort, amely Lehár Ferenc életműve, népszerű operettjei előtt tiszteleg német és a magyar nyelven.
Az előadásban a világhírű zeneszerző fantasztikus művei közül elhangzanak dalok A víg özvegy, A mosoly országa, a Cigányszerelem, a Luxemburg grófja, a Giuditta című népszerű operettekből. Négy szólista – köztük Benedekffy Katalin és Turpinszky Gippert Béla – adja elő az örökzöld slágereket. A soproni szimfonikusok közül 18-an játszanak a műsorban, a tervek szerint Oberfrank Péter vezényletével. A Sopron Balett tagjai önálló koreográfiákkal is részt vesznek a nagyszabású esten, amelynek látványvilágát Led-falas vetítésekkel teszik még hatásosabbá, filmszerűvé, vonzóvá.
Tücsöklakodalom
mesekoncert
Az idén 35 éves Ghymes tagjai – az élen Szarka Gyulával – szinte a kezdetektől fogva írnak kifejezetten gyermekeknek szánt népdalfeldolgozásokat, rendszeresen adnak gyerekkoncerteket. A mostani műsorban nem csupán a zene lesz főszerepben, hanem a gyermek közönség végigkövetheti a két tücsök szereplőt, amint vendégeket hívnak egy hagyományos lakodalomba. Közben mindent együtt énekelhetnek velük és a tücsökzenekarral – és még a két tücsök életében is nagy fordulat következik be…
Szereplők:
Tücsöknyoszolyólány – Molnár Anikó
Tücsökvőfély – Papp Attila
Zenekar: Szarka Gyula (ének, gitár), Nagy Szabolcs (ének, billentyűs hangszerek), Jelasity Péter (szaxofon, furulya), Varjú Attila (ütőhangszerek)
Zeneszerző: Szarka Gyula (Kossuth-díjas)
A jelenetek írója, dramaturg: Németh Ervin
Koreográfus: Sipos Ferenc
Jelmez: Szélyes Andrea
Díszlet: Pataki András
Fényterv: Kovács Ferenc (Magyar Teátrum díjas)
Rendező: Pataki András (Jászai-díjas)
Az előadás a Forrás Színház, a Soproni Petőfi Színház, a Váci Dunakanyar Színház, a kaposvári Csiky Gergely Színház, a Pesti Magyar Színház és a Komáromi Jókai Színház együttműködésében jött létre.
KÖVEK
zenés tanjáték
Egy krimi kamaszokról kamaszoknak.
Az előadás – ausztrál eredetiből Békés Pál fordítását felhasználva – megtörtént esetet dolgoz fel, s két kallódó srác céltalannak látszó világába vezet el bennünket. A fiúk – kalandra vágyva – unalmukban köveket hajigálnak egy felüljáróról az autópályára, s „telitalálatuk” egy családapa halálát okozza. A színházi játék formája – a játszó személyek izgalmas átalakulásai más-más szereplővé – megkerülhetetlenné teszi, hogy a diák nézők mintegy a fiúk szerepébe lépve szembesüljenek felelőtlen tettük súlyos következményeivel.
Játsszák:
Molnár Anikó, Papp Attila
Rendezte: Molnár Anikó
Németh Ervin
Mindörökké Júlia
színpadi játék
A tudatunkban igen egyoldalú kép él Szendrey Júliáról: olyan nőalaké, aki hálátlanul, de pontosan teljesíti be a Szeptember végén című Petőfi vers látomásos jóslatát az eldobott özvegyi fátyolról. Pedig 1850 tavaszán maga Júlia is följegyez a naplójába néhány sort: „Élni akarok, meg akarom kísérteni a boldogság nélküli életet. […] Mi áron? Mi következéssel? Jaj nekem! és ezerszer jaj!” Az eredeti szövegekből építkező színpadi játék ennek a fényből az árnyékba zuhanó életútnak – az elmagányosodás, a kitaszítottsággal együtt járó önvád, s ugyanakkor a lelki gazdagodás és kiteljesülés útjának – a foglalata.
Szereplők:
Szendrey Júlia – Molnár Anikó
Petőfi Sándor – Papp Attila
Rendező: Pataki András (Jászai-díjas)
Silentio transeo – tiltott irodalom
-Pódium műsor Márai Sándor, Hamvas Béla, Wass Albert, Nyírő József, Herczeg Ferenc, Tormay Cécile és Utassy József műveiből
Előadják: Papp Attila, Molnár Anikó
Rendező: Pataki András (Jászai-díjas)
A Forrás Színház előadása
Fazekas Mihály
Lúdas Matyi
mesejáték
Jól tudjuk mindahányan, avatott mesehallgatók és olvasók, milyen igaztalan sérelem éri Matyit, amelyért mindenképp meg akar fizetni. Ám ezt nem dúvad Döbrögi módjára, önbíráskodva teszi, nem! Felülkerekedik saját léhaságán, s képes előbb a maga rossz természetét legyőzni, hogy a végén igazságának is érvényt szerezzen. Ha valamit, ezt lenne igazán jó eltanulni tőle…
Alkotótársak:
Carlo Goldoni:
Arlecchino, avagy a két úr szolgája
– komédia két részben –
A színészek elkalauzolják a nézőket Velence csodálatos világába, ahol természetesen felbukkannak egy itáliai bohózat jellegzetes figurái, a bajbajutott és sorsüldözött szerelmesekkel együtt. A sok kacagtató galiba, cselvetés és személycsere után pedig természetesen minden jóra fordul.
Játszák: Papp Attila, Molnár Anikó, Savanyu Gergely, Marosszéki Tamás, Szőcs Erika, Major Zsolt, Dévai Zoltán, Papp Gyula, Verebes Judit, Papp Arnold, Szilágyi Áron, Virág György
Rendező: Katona Imre
A Forrás Színház és a Zentai Magyar Kamaraszínház előadása
Nem én kiáltok (új bemutató)
– zenés irodalmi összeállítás –
A mintegy hatvan perces műsorban negyed óra a próza. József Attila verseit és írásait, illetve a cigány folklórt, népi gyűjtésekből fennmaradt irodalmi kincseket tolmácsolják ebben a részben Molnár Anikó és Papp Attila színművészek. A központi zenei blokkban Kónyai Flórián hegedűművész, Varga Gábor zongoraművész, jazz- zenész, pedig a sokrétegű és stílusú improvizációt, a jazzt, a népzenét, a világzenét, a roma muzsikát, a dallamok színes, sokfajta hangulati ágát helyezik előtérbe.
Pataki András Jászai-díjas rendező összeállításával az alkotók kulturális élményt szeretnének nyújtani ezzel a műsorral, kitörési útmutatást, hogy találkozzanak a fiatalok a művészet gyógyító, felemelő erejével. Szerezzenek impulzusukat, a zenéről, versekről, színházról. Lássanak maguk előtt példákat és talán ez is adhat számukra kapaszkodót az életben.
A Forrás Színház előadása.