A három aranygyűrű

zenés mesejáték

A kitaszított királyfi elindul, hogy megtalálja a helyét és a boldogságot a világban, hogy találjon szeretetet, emberséget, szerelmet, tisztességet. És aki keres, az talál! Többet is, mint amire számítanánk. Útja során eszesedik, megemberesedik, elesik, majd felkel. Aztán újra elesik… De mindig akad egy segítő kéz, amely nem hagyja, hogy alulmaradjon, mivel a jónak győzedelmeskednie kell. Hiszen akkor van helyén a világ rendje!

Szereplők:

Szilágyi Áron, Verebes Judit, Virág György, Dévai Zoltán, Nešić Máté, Papp Arnold, Lőrinc Tímea

Rendező: Crnkovity Gabriella

 A Zentai Magyar Kamaraszínház, a Forrás Színház és a Soproni Petőfi Színház koprodukciója.

Tücsöklakodalom

mesekoncert

Az idén 35 éves Ghymes tagjai – az élen Szarka Gyulával – szinte a kezdetektől fogva írnak kifejezetten gyermekeknek szánt népdalfeldolgozásokat, rendszeresen adnak gyerekkoncerteket. A mostani műsorban nem csupán a zene lesz főszerepben, hanem a gyermek közönség végigkövetheti a két tücsök szereplőt, amint vendégeket hívnak egy hagyományos lakodalomba. Közben mindent együtt énekelhetnek velük és a tücsökzenekarral – és még a két tücsök életében is nagy fordulat következik be…

Szereplők:

Tücsöknyoszolyólány – Molnár Anikó

Tücsökvőfély – Papp Attila

Zenekar: Szarka Gyula (ének, gitár), Nagy Szabolcs (ének, billentyűs hangszerek), Jelasity Péter (szaxofon, furulya), Varjú Attila (ütőhangszerek)

Zeneszerző: Szarka Gyula (Kossuth-díjas)

A jelenetek írója, dramaturg: Németh Ervin

Koreográfus: Sipos Ferenc

Jelmez: Szélyes Andrea

Díszlet: Pataki András

Fényterv: Kovács Ferenc (Magyar Teátrum díjas)

Rendező: Pataki András (Jászai-díjas)

Az előadás a Forrás Színház, a Soproni Petőfi Színház, a Váci Dunakanyar Színház, a kaposvári Csiky Gergely Színház, a Pesti Magyar Színház és a Komáromi Jókai Színház együttműködésében jött létre.

Fazekas Mihály

Lúdas Matyi

egy eredeti magyar rege négy levonásban

Jól tudjuk mindahányan, avatott mesehallgatók és olvasók, milyen igaztalan sérelem éri Matyit, amelyért mindenképp meg akar fizetni. Ám ezt nem dúvad Döbrögi módjára, önbíráskodva teszi, nem! Felülkerekedik saját léhaságán, s képes előbb a maga rossz természetét legyőzni, hogy a végén igazságának is érvényt szerezzen. Ha valamit, ezt lenne igazán jó eltanulni tőle…

Szereplők:

Dévai Zoltán, Lőrinc Tímea, Nešić Máté, Papp Arnold, Szilágyi Áron, Virág György.

Dramaturg: Góli Kornélia

A színpadi látvány megvalósításában közreműködött: Rutonić Róbert

Zenei munkatárs: Virág György

Rendező: László Sándor

A Zentai Magyar Kamaraszínházzal együttműködésben.

KÖVEK

zenés tanjáték

 Egy krimi kamaszokról kamaszoknak.

Az előadás – ausztrál eredetiből Békés Pál fordítását felhasználva – megtörtént esetet dolgoz fel, s két kallódó srác céltalannak látszó világába vezet el bennünket. A fiúk – kalandra vágyva – unalmukban köveket hajigálnak egy felüljáróról az autópályára, s „telitalálatuk” egy családapa halálát okozza. A színházi játék formája – a játszó személyek izgalmas átalakulásai más-más szereplővé – megkerülhetetlenné teszi, hogy a diák nézők mintegy a fiúk szerepébe lépve szembesüljenek felelőtlen tettük súlyos következményeivel.

Játsszák:

Molnár Anikó, Papp Attila

Rendezte: Molnár Anikó

Németh Ervin

Mindörökké Júlia

színpadi játék

A tudatunkban igen egyoldalú kép él Szendrey Júliáról: olyan nőalaké, aki hálátlanul, de pontosan teljesíti be a Szeptember végén című Petőfi vers látomásos jóslatát az eldobott özvegyi fátyolról. Pedig 1850 tavaszán maga Júlia is följegyez a naplójába néhány sort: „Élni akarok, meg akarom kísérteni a boldogság nélküli életet. […] Mi áron? Mi következéssel? Jaj nekem! és ezerszer jaj!” Az eredeti szövegekből építkező színpadi játék ennek a fényből az árnyékba zuhanó életútnak – az elmagányosodás, a kitaszítottsággal együtt járó önvád, s ugyanakkor a lelki gazdagodás és kiteljesülés útjának – a foglalata.

Szereplők:

Szendrey Júlia – Molnár Anikó

Petőfi Sándor – Papp Attila

Rendező: Pataki András (Jászai-díjas)

Carlo Goldoni

Mirandolina

vígjáték

Mirandolina, a fogadósnő pikírt, nyersen pimasz őszinteségével mindenkit megbabonáz, elegáns parázs-varázsa minden szívet lángra lobbant. Azaz majdnem mindet. Hiszen a megállíthatatlan ágyúgolyó egyszer csak találkozik a ledönthetetlen fallal. S hogy mi lesz ebből a paradoxonból? Természetesen vígjáték. Goldoni módra. Hiszen egy szoknya meg egy nadrág az pont két dudás egy csárdában.

Szereplők:

Rippafratta lovag – Dévai Zoltán
A lovag szolgája – Papp Arnold
Forlipopoli, őrgróf – Nešić Máté
Albafiorita, gróf – Virág György
Mirandolina, fogadósnő – Lőrinc Tímea
Fabrizio, a fogadó pincére – Szilágyi Áron
Ortensia, színésznő – Verebes Judit
Énekmentor: Koncz Éva
Jelmez: Janovics Erika
Díszlet: Mészáros Tibor
Rendező: Mészáros Tibor

Együttműködésben a Zentai Magyar Kamaraszínházzal.

Katona Imre

A zuhanás második pillanata

álomjáték
Naponta, amikor ébredünk, a tegnap folytatását érezzük a mában, miközben a jövő váratlan és kiszámíthatatlan irányai már itt munkálnak a jelenben – annak ellenére is, hogy azt észre sem vesszük. Előadásunk e láthatatlan történéseket igyekszik feltárni a képtelenség, a képzelet és a mulatságos abszurdum eszközeivel. Létrehozva e játékos látomást, melyben jövő és múlt, valós és valótlan keveredik rapszodikus módon – gondolatébresztő és szórakoztató kalandra invitálva a nézőt.

Játsszák:

Papp Attila, Molnár Anikó, Major Zsolt, Szőcs Erika, Marosszéki Tamás

Zene: Varga Gábor

Díszlet, jelmez, rendező: Katona Imre

A Forrás Színház fennállásának 35. évfordulója tiszteletére létrehozott díszelőadás.