Tamási Áron – Szarka Gyula:

Ördögölő Józsiás

– zenés tündérjáték két részben –

A színjáték igazi tündérmese. A főhős – Ördögölő Józsiás – eposzi jelzőket idéző említőneve magában hordozza szinte az egész történetet: maga is a pokoli és az ideálisan jó, a démoni és az angyali erők örök küzdelmét jelképezi. Nem más ez a játék, mint a szegény legény győzelme eszessége, testi-lelki ereje révén a pokol urai felett. Ezt tetézi boldogsága a kedvesével, Jázminával – az édenükbe tolakodók, az ország dolgát hátráltatók viszont lelepleződnek, halállal lakolnak vagy kiűzetnek az országból, mert ezt kívánja a nép: a tisztesség, a fény, a remény őrizője.

Tamási Áron üzenete a ma emberének is újult erővel szól: az emberi lélekben – ha csak egy szikrája létezik is a tisztességnek – az eszményi jóra való hajlandóság szeretne érvényesülni.

Szereplők:

További szereplők:

Alkotótársak:

A Forrás Színház, a Soproni Petőfi Színház, a Zentai Magyar Kamaraszínház és a Komáromi Jókai Színház előadása

Tücsöklakodalom

mesekoncert

Az idén 35 éves Ghymes tagjai – az élen Szarka Gyulával – szinte a kezdetektől fogva írnak kifejezetten gyermekeknek szánt népdalfeldolgozásokat, rendszeresen adnak gyerekkoncerteket. A mostani műsorban nem csupán a zene lesz főszerepben, hanem a gyermek közönség végigkövetheti a két tücsök szereplőt, amint vendégeket hívnak egy hagyományos lakodalomba. Közben mindent együtt énekelhetnek velük és a tücsökzenekarral – és még a két tücsök életében is nagy fordulat következik be…

Szereplők:

Tücsöknyoszolyólány – Molnár Anikó

Tücsökvőfély – Papp Attila

Zenekar: Szarka Gyula (ének, gitár), Nagy Szabolcs (ének, billentyűs hangszerek), Jelasity Péter (szaxofon, furulya), Varjú Attila (ütőhangszerek)

Zeneszerző: Szarka Gyula (Kossuth-díjas)

A jelenetek írója, dramaturg: Németh Ervin

Koreográfus: Sipos Ferenc

Jelmez: Szélyes Andrea

Díszlet: Pataki András

Fényterv: Kovács Ferenc (Magyar Teátrum díjas)

Rendező: Pataki András (Jászai-díjas)

Az előadás a Forrás Színház, a Soproni Petőfi Színház, a Váci Dunakanyar Színház, a kaposvári Csiky Gergely Színház, a Pesti Magyar Színház és a Komáromi Jókai Színház együttműködésében jött létre.

Sík Sándor:

István király

-tragédia-

1038-ban vagyunk. Nagyboldogasszony ünnepére készül Székesfehérvár. Ez a király utolsó napja. A polgárháború küszöbén áll az ország. Egy monumentális uralkodó szembenéz egész életművének kárba veszésével. István tette történelmi távlatból nézve a Vazul unoka, Szent László sorsán keresztül új fénytörésbe kerül.

A keresztény–magyar azonosság- és küldetéstudatról a király ezt mondja a drámában: „Lám, lám! Vazul meg azt veti szememre, hogy a keresztény ölte meg bennem a magyart. Ti nem értitek, hogy ez a kettő nem kettő, hanem egy. De eggyé kell lennie, mert meghalunk, ha eggyé nem lesz.”

Sík Sándor örök érvényű műve életünk talán legfontosabb kérdéseiről szól: kik vagyunk, honnan jöttünk, hol a helyünk a világban.

Szereposztás:

István                    Boráros Imre (Kossuth- díjas)

Gizella                  Rudolf Teréz

Vazul                    Tóth Tibor (Jászai- díjas)/ Kovács Frigyes (Jászai- díjas)

Gyöngy                 Szőcs Erika

Orseolo Péter       Savanyu Gergely

Aba Sámuel          Wischer Johann/ Nagy Gábor

Sebös                    Marosszéki Tamás

Anasztáz               Farkas Tamás

Buda úr                 Major Zsolt

Szalók úr              Kovács Frigyes (Jászai- díjas)/ Wischer Johann

Gotthárd lovag     Orbók Áron

Sámán                  Kósa Zsolt

Díszlet                  Pataki András

Jelmez                  Húros Annamária

Ügyelő                  Horváth Dávid

Súgó                     Szele Júlia Lívia

Rendező               Pataki András (Jászai-díjas)

A Forrás Színház, a Soproni Petőfi Színház, a Komáromi Jókai Színház és a Zentai Magyar Kamaraszínház előadása

KÖVEK

zenés tanjáték

 Egy krimi kamaszokról kamaszoknak.

Az előadás – ausztrál eredetiből Békés Pál fordítását felhasználva – megtörtént esetet dolgoz fel, s két kallódó srác céltalannak látszó világába vezet el bennünket. A fiúk – kalandra vágyva – unalmukban köveket hajigálnak egy felüljáróról az autópályára, s „telitalálatuk” egy családapa halálát okozza. A színházi játék formája – a játszó személyek izgalmas átalakulásai más-más szereplővé – megkerülhetetlenné teszi, hogy a diák nézők mintegy a fiúk szerepébe lépve szembesüljenek felelőtlen tettük súlyos következményeivel.

Játsszák:

Molnár Anikó, Papp Attila

Rendezte: Molnár Anikó

Németh Ervin

Mindörökké Júlia

színpadi játék

A tudatunkban igen egyoldalú kép él Szendrey Júliáról: olyan nőalaké, aki hálátlanul, de pontosan teljesíti be a Szeptember végén című Petőfi vers látomásos jóslatát az eldobott özvegyi fátyolról. Pedig 1850 tavaszán maga Júlia is följegyez a naplójába néhány sort: „Élni akarok, meg akarom kísérteni a boldogság nélküli életet. […] Mi áron? Mi következéssel? Jaj nekem! és ezerszer jaj!” Az eredeti szövegekből építkező színpadi játék ennek a fényből az árnyékba zuhanó életútnak – az elmagányosodás, a kitaszítottsággal együtt járó önvád, s ugyanakkor a lelki gazdagodás és kiteljesülés útjának – a foglalata.

Szereplők:

Szendrey Júlia – Molnár Anikó

Petőfi Sándor – Papp Attila

Rendező: Pataki András (Jászai-díjas)

Silentio transeo – tiltott irodalom

-Pódium műsor Márai Sándor, Hamvas Béla, Wass Albert, Nyírő József, Herczeg Ferenc,   Tormay Cécile és Utassy József műveiből

Előadják: Papp Attila, Molnár Anikó

Rendező: Pataki András (Jászai-díjas)

A Forrás Színház előadása

Katona Imre

A zuhanás második pillanata

álomjáték
Naponta, amikor ébredünk, a tegnap folytatását érezzük a mában, miközben a jövő váratlan és kiszámíthatatlan irányai már itt munkálnak a jelenben – annak ellenére is, hogy azt észre sem vesszük. Előadásunk e láthatatlan történéseket igyekszik feltárni a képtelenség, a képzelet és a mulatságos abszurdum eszközeivel. Létrehozva e játékos látomást, melyben jövő és múlt, valós és valótlan keveredik rapszodikus módon – gondolatébresztő és szórakoztató kalandra invitálva a nézőt.

Játsszák:

Papp Attila, Molnár Anikó, Major Zsolt, Szőcs Erika, Marosszéki Tamás

Zene: Varga Gábor

Díszlet, jelmez, rendező: Katona Imre

A Forrás Színház fennállásának 35. évfordulója tiszteletére létrehozott díszelőadás.