Nagy László-Pataki András:

Adok nektek aranyvesszőt (Új bemutató)

verses összeállítás az ifjúsági korosztály részére

A Forrás Színház „Adok nektek aranyvesszőt” című verses ifjúsági előadása érzékeny módon, művészi igényességgel közelített a fiatalokhoz, különleges élményt kínálva a versek világán keresztül. Az előadás célja nem csupán a magyar költészet népszerűsítése volt a fiatalok körében, hanem társadalmi felelősségvállalásra, közösségi tudatosságra való ösztönzés is.

A verses összeállítás jól válogatott költeményekkel reflektált a fiatalokat érintő társadalmi kérdésekre, például az elfogadásra, a közösség fontosságára, valamint a környezettudatosságra. Az előadók lendületes előadásmódja és közvetlen stílusa lehetővé tette, hogy a fiatal nézők ne csupán passzív befogadókként, hanem aktív résztvevőkként is megéljék a műsort. Az interaktív elemekkel gazdagított előadás olyan párbeszédeket indított el, melyek során a nézők nemcsak a művészettel, hanem önmagukkal és társaikkal is találkozhattak.

A produkció jelentősége abban rejlik, hogy megmutatja: a színház nemcsak a szórakoztatás eszköze, hanem hatékony társadalmi változások katalizátora is lehet. A Forrás Színház ezzel az előadással is hangsúlyozza, hogy a színháznak felelőssége van a társadalmi problémák feldolgozásában, és képes valódi párbeszédet teremteni a különböző generációk között. „Adok nektek aranyvesszőt” előadásuk példaértékű kezdeményezés arra, hogyan lehet a költészet erejével empátiát, társadalmi érzékenységet és közösségi cselekvést elősegíteni a fiatalok körében.

Tücsöklakodalom

mesekoncert

Az idén 35 éves Ghymes tagjai – az élen Szarka Gyulával – szinte a kezdetektől fogva írnak kifejezetten gyermekeknek szánt népdalfeldolgozásokat, rendszeresen adnak gyerekkoncerteket. A mostani műsorban nem csupán a zene lesz főszerepben, hanem a gyermek közönség végigkövetheti a két tücsök szereplőt, amint vendégeket hívnak egy hagyományos lakodalomba. Közben mindent együtt énekelhetnek velük és a tücsökzenekarral – és még a két tücsök életében is nagy fordulat következik be…

Szereplők:

Tücsöknyoszolyólány – Molnár Anikó

Tücsökvőfély – Papp Attila

Zenekar: Szarka Gyula (ének, gitár), Nagy Szabolcs (ének, billentyűs hangszerek), Jelasity Péter (szaxofon, furulya), Varjú Attila (ütőhangszerek)

Zeneszerző: Szarka Gyula (Kossuth-díjas)

A jelenetek írója, dramaturg: Németh Ervin

Koreográfus: Sipos Ferenc

Jelmez: Szélyes Andrea

Díszlet: Pataki András

Fényterv: Kovács Ferenc (Magyar Teátrum díjas)

Rendező: Pataki András (Jászai-díjas)

Az előadás a Forrás Színház, a Soproni Petőfi Színház, a Váci Dunakanyar Színház, a kaposvári Csiky Gergely Színház, a Pesti Magyar Színház és a Komáromi Jókai Színház együttműködésében jött létre.

KÖVEK

zenés tanjáték

 Egy krimi kamaszokról kamaszoknak.

Az előadás – ausztrál eredetiből Békés Pál fordítását felhasználva – megtörtént esetet dolgoz fel, s két kallódó srác céltalannak látszó világába vezet el bennünket. A fiúk – kalandra vágyva – unalmukban köveket hajigálnak egy felüljáróról az autópályára, s „telitalálatuk” egy családapa halálát okozza. A színházi játék formája – a játszó személyek izgalmas átalakulásai más-más szereplővé – megkerülhetetlenné teszi, hogy a diák nézők mintegy a fiúk szerepébe lépve szembesüljenek felelőtlen tettük súlyos következményeivel.

Játsszák:

Molnár Anikó, Papp Attila

Rendezte: Molnár Anikó

Platón:

Szókratész védőbeszéde

koncertszínház egy részben

A híres görög filozófus az antik görög filozófiát meghatározó nagy triász második tagja, Szókratész tanítványa, Arisztotelész mestere. Platón Szókratész életére és gondolataira építve olyan filozófiai rendszert dolgozott ki, mely mögött etikai kérdések húzódnak meg. Kr.e. 399-ben, amikor az athéni demokrácia Szókratészt halálra ítélte, Platón Szókratész tanítványaival és Eukleidésszel együtt Megarába ment, és a következő néhány év során sokat utazott, Görögországban, Egyiptomban és Itáliában. A fiatal Platónra Szókratész alakja volt a legnagyobb és legmaradandóbb hatással. A Szókratész védőbeszéde című műve valószínűleg Kr. e. a 380-as évek elején született. Az előadó Boráros Imre szellemi rokonságot érez Szókratész a kultúráért a humánumért akár önmagát is feláldozni is képes világlátásával. Az előadásban Szókratész vádlói testetlen alakok, árnyékok, akik mint a valóságban is – rontásunkra törnek.

Előadják: Boráros Imre (Kossuth-díjas)

Varga Gábor (zongoraművész)

Rendező: Pataki András (Jászai díjas)

Silentio transeo – tiltott irodalom

-Pódium műsor Márai Sándor, Hamvas Béla, Wass Albert, Nyírő József, Herczeg Ferenc,   Tormay Cécile és Utassy József műveiből

Előadják: Papp Attila, Molnár Anikó

Rendező: Pataki András (Jászai-díjas)

A Forrás Színház előadása

Weöres Sándor:

Csalóka Péter (Új bemutató)

családi színházi produkció

Weöres Sándor a magyar nyelv bravúros mestere, költő, író, műfordító, irodalomtudós. Több nemzedék nőtt fel dallamos, szinte zenei hatású gyermekversein. Csalóka Péter című zenés mesejátéka szerkezetében rendkívül egyszerű, sok tekintetben a Ludas Matyi történetre emlékeztet: egy csavaros eszű ifjú parasztember és felesége /Csalóka Péterék/ több tételben is alaposan túljárnak a falu kapzsi, ám mérhetetlenül buta bíráján, aki hatalmával rettegésben tartja népét. Az egymást követő epizódok mintha külön-külön történetek lennének: a Bíró minduntalan belesétál Csalóka Péter kelepcéibe, oly hiszékenységgel, mintha az előző epizódban mindez nem történt volna már meg. A furfangok egyre képtelenebbek, a Bíró hiszékenysége egyre nő,

a falu népe egyre harsányabban kacaghat csekély értelmű urán.

A mese eredetileg népmeseként élt, de besorolását tekintve népszerű reális vagy realisztikus mesének kategorizálható. Szegények természetes vágyódását a gazdagságra testesíti meg. Az előadás – a szöveg mindenkori társadalomkritikai áthallásai okán – egyaránt nyújt minőségi színházi élményt a legkisebbektől a felnőtt közönségnek is. A népi színjátszás hagyománya kiemelt nemzeti értékünk, melynek megőrzése, ápolása kiemelt feladat!

Az előadás bemutatása a régi magyar vándorszínházi hagyományokra épül a kor nyújtotta technikai előnyök alkalmazásával. Az előadás játéktere a Forrás Kulturális Alapítvány tulajdonában lévő utánfutóvá alakítható 10 X 8 m-es mobil színpad, melyhez egy mobil színházi öltözővé alakított saját tulajdonú kisteherautó kapcsolódik. Így az előadások a kulturális infrastruktúrával egyaltalán nem, vagy csak részben rendelkező településeken, helyszíneken is akadály nélkül bemutathatók. A Forrás Kulturális Alapítvány a fenti mobil színházi infrastruktúra hozzáadásával mintegy 32 millió forint értékű eszközparkkal szolgálja önrészként a produkciót.

Az előadás a Forrás Színház és a budapesti Újszínház együttműködésében jön létre.

A produkcióban kizárólag élő zenét használunk, zenekarral, az előadást 9 színész játsza.

Díszlet: Tóth Kázmér

Jelmez: Húros Annamária

Zene: Pataki András

Rendező munkatársa: Fajcsi Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály-díjas

Rendező Pataki András, Jászai-díjas

Rozalinda a szoprán (Új bemutató)

Bábos, operabeavató előadás

A Forrás Színház „Rozalinda a szoprán” című bábos operabeavató előadása különleges élményt kínált a közönség számára, mivel egyszerre ötvözte a bábszínház varázslatos eszközeit és az operaműfaj eleganciáját. A produkció célja az volt, hogy az opera műfaját közelebb hozza a fiatal korosztályhoz és családokhoz, lebontva azt a sztereotípiát, miszerint az opera nehezen érthető vagy távoli a mindennapok kultúrájától.

Az előadás története Rozalinda, egy bájos és kissé szeszélyes szoprán karakter körül forog, aki kalandjai során bemutatja az operavilág kulisszatitkait. A bábelőadás különösen sikeresen ragadta meg a gyermekközönség figyelmét, hiszen játékos formában magyarázta el, miért fontosak a hangfajok, mitől különleges a szoprán, tenor vagy éppen a basszus szerepe egy operában. A bábokkal életre keltett szereplők humorral és kedvességgel mutatták be az opera műfajának alapelemeit, miközben klasszikus operai részleteket is előadtak. Az operabeavató program jelentősége éppen abban rejlik, hogy a fiatal generáció számára élvezhető módon teszi elérhetővé és szerethetővé a klasszikus zenét és az operát. Az ilyen típusú kezdeményezések lehetővé teszik, hogy a gyerekek és fiatalok már egészen korán találkozzanak a magas kultúrával, és ezáltal olyan kulturális élményeket szerezzenek, amelyek hosszú távon meghatározhatják ízlésvilágukat és kulturális igényeiket.

A Forrás Színház ezzel az előadással egyértelműen bizonyította, hogy a hagyományos műfajokat modern és közönségbarát formában is életre lehet kelteni, amellyel új közönségrétegekhez is elérhetnek, miközben értékes kulturális üzeneteket közvetítenek.