Révkomáromban a Puncspancs

A Komáromi Jókai Színházban (Révkomárom) 2019. április 23-tól Michael Ende: Pokoli puncspancs című koprodukciós előadásunk látható a gyermekek örömére az alábbi időpontokban:

2019. április 23. 19.00
2019. április 23. 9.00 és 11.00
2019. április 24. 9.00 és 11.00
2019. április 25. 9.00 és 11.00
2019. április 26. 9.00 és 11.00
2019. május 6. 9.00 és 11.00
2019. május 7. 9.00

,

Az új évad ajánlata 2019/2020

GYERMEK KOROSZTÁLY 

 Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack

-magyar népmese (új bemutató)

a Zentai Magyar Kamaraszínházzal együttműködésben

Szereplők:

Lőrinc Tímea, Papp Arnold, Virág György, Nesic Máté, Verebes Judit, Szilágyi Áron, Dévai Zoltán

A zenei válogatást Hanák Rigó Ildikó és Krizsán Szilvia készítette

Zenei munkatárs Virág György

Zene: Fokos Zenekar

Díszlet, jelmez, bábok: Janovics Erika

Rendező: Krizsán Szilvia

 

FELNŐTT KOROSZTÁLY

Hubay Miklós: Római karnevál (új bemutató)

Nagy összefogásban jön létre az előadás, a Soproni Petőfi Színház mellett partner a Marosvásárhelyi Spectrum Színház, a Zentai Magyar Kamaraszínház, így lesz Erdélyből, a Vajdaságból, Magyarországról is színész a színpadon.

Főszerepben: Dr. Farkas Ibolya színművész

Farkas Ibolya színművész több mint 60 éves életpályáját lezáró nagy jutalomjátékra készülünk.

Jelmez: Szélyes Andrea

Rendező: Pataki András 

 

Felújított előadás 

Michael Ende: Pokoli puncs-pancs (gyermek előadás)

 

Továbbjátszott előadások 

Az égig érő fa (gyermek előadás)

Fazekas Mihály: Lúdas Matyi (gyermek előadás)

Mindörökké Júlia (felnőtt és ifjúsági előadás)

Rejtő a megejtő (felnőtt előadás)

Jelenetek egy házasságból (felnőtt előadás)

A magány változatai (felnőtt és ifjúsági előadás)

 

 

 

Iskolaszínházi projektek

A Forrás Színház a 2018/2019-es színházi évadban sikeresen valósította meg iskolaszínházi projektjeit.  A 2019/2020-as évadban is az a célunk, hogy a felnövekvő generációk belső szellemi és lelki igényének megfelelően segítsük az oktatási intézmények munkáját.

EFOP 3.2.15. VEKOP-17-2017-00001 A köznevelés keretrendszeréhez kapcsolódó mérési-értékelési és digitális fejlesztések , innovatív oktatásszervezési eljárások kialakítása, megújítása (irodalmi szerepjátékok foglalkozások tartása)

EFOP 3.3.4-17-2017-00006 Meseterápiás foglalkozások tartása

EFOP 5.2.4.-17-2017 “Arany serleg” A junior tudásgazdálkodás megteremtése a kortárs tanulás révén

, ,

A 2018/2019-es évad ajánlata

FORRÁS SZÍNHÁZ 2018/2019

Szeretettel ajánljuk a következő színházi évad előadásait mesével, kabaréval, irodalmi kalandozásokkal.

 

Az égig érő fa -zenés mesejáték (együttműködésben a Zentai Magyar Kamaraszínházzal)

Lúdas Matyi -zenés mesejáték (együttműködésben a Zentai Magyar Kamaraszínházzal)

Mindörökké Júlia -stúdiószínházi est (koprodukció a Soproni Petőfi Színházzal)

Rejtő a megejtő kabaré (koprodukció a Soproni Petőfi Színházzal)

Ingmar Bergman – Jelenetek egy házasságból (koprodukció a Soproni Petőfi Színházzal)

Márai-Hamvas est “A magány változatai” címmel(koprodukció a Soproni Petőfi Színházzal)

 

www.forrasszinhaz.hu

, ,

MÁRAI-HAMVAS EST

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával MÁRAI-HAMVAS életművét a Kárpát-medence legkülönbözőbb helyszíneire tervezzük eljuttatni 2018. májusától.

Az előadást  a Forrás Színház, a Soproni Petőfi Színház az 1956-os forradalom 60. évfordulójára mutatta be a Magyar Művészeti Akadémia megrendelésére és támogatásával.

Az előadás megkísérli, hogy két írói portrét rajzol meg párhuzamosan. Egymás mellé helyez két, egymáshoz nagyon hasonló és mégis meglepően különböző arcot. Két alkotót idéz meg, két elkötelezett és etikus embert, akik a kényszerű döntések útvesztőiben a legnehezebbet, s talán az egyetlen lehetséges megoldást választották. Az igaz ember számára az egyetlen elfogadhatót. Valamire ugyanis nemet mondtak. S amire nemet mondtak, azt egészében is megtagadták.

A külső és a belső emigráció pozíciói jelennek meg Márai és Hamvas személyesen is megszenvedett állásfoglalásaiban. Az előadás egyfajta fiktív dialógust hoz létre a művek, naplórészletek és tanulmányok részleteiből, melyben a két alkotó meglátásai összecsapnak. Olykor egymás mellett beszélve, olykor ütközve, de akaratlanul is egymást erősítve tárulnak fel befolyástól mentes ítéleteik, hiteles tanúvallomásaik egy történelmi eseménysor kapcsán, melynek magvában az október 23-án kirobbant népfelkelés áll.

Az előadás megtekintése és a témával kapcsolatos beszélgetésen való részvétel –melynek lehetőségét minden alkalommal biztosítjuk-, intellektuális kihívást jelent. Fontosnak tartjuk, hogy a Kárpát-medence legkülönbözőbb pontjain – ahol erre igény mutatkozik-, a magyar kulturális gyökerű identitás erősítésére (és minőségi ismeretterjesztésre) lehetőséget teremtsünk, két kiemelkedő személyiség életművén keresztül.

Rendezte: Katona Imre

Szereplők: Ács Tamás, Papp Attila

,

Mindörökké Júlia stúdiószínházi program

A Forrás Színház a Soproni Petőfi Színházzal együttműködésben az Arany Emlékév tiszteletére utaztatható stúdiószínházi programot indít “Mindörökké Júlia” címmel (Arany János levelezése, versei, Petőfi- Arany barátsága, Szendrey Júlia  naplója, levelezései alapján).

A stúdiószínházi előadást  számos  hazai és határon túli helyszínen tervezzük bemutatni, kiemelt figyelmet fordítva az ifjúsági korosztály megszólítására.

Ez a rendkívül érzékeny alkatú nő megsejtet valamit, amelyet akkor még nem tudatosíthatott, az utókor viszont elveszettnek hitt, majd előkerült naplótöredékeiből, leveleiből tudhatja: Szendrey Júlia  -mindvégig vállalva a Petőfiné nevet – megtalálja és megőrzi önmagát, de közben családi életében a pokol mélységes mély bugyrait járja meg.

A színpadi játék – mellőzve minden fikciót – csupán Szendrey Júlia leveleinek, naplójának és a halálos ágyon apjához írt megrázó vallomásának szövegéből, valamint Petőfi verseiből és leveleiből, korabeli újságcikkekből építkezik, s ezeket egészítik ki a legjobb barát, Arany János versei (Szendrey Júlia levelesládájának kincsei között őrizett három ismeretlen Arany-kéziratot is. Mind a háromról tudott az irodalomtörténet, de mind a hármat elveszettnek tekintette. A három közül a legjelentősebb ereklye: Arany Jánosnak első levele Petőfi Sándorhoz).

A stúdiószínházi programot az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatja.